Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.
Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.
A várható döntést meglebegtető német gazdasági minisztérium a költség-haszon elemzés alapján attól tart, hogy a költségek oroszlánrésze a háztartási fogyasztókra hullana, miközben az igazi haszon a valódi megtakarításokat elérni képes ipari fogyasztóknál realizálódna.
Németországban már 2010 óta működnek okos mérők az új építésű, a felújított, illetve az évi 6000 kilowattóránál (az átlagos fogyasztásnál 50 százalékkal) nagyobb fogyasztású épületekben, a bővítés viszont – a gazdasági minisztérium közleménye értelmében – lassú folyamat lesz. A költség-haszon elemzés és a telepítés eddigi késésének oka részben a fejlesztésekben bekövetkező csúszásra vezethetők vissza. Tökéletesíteni kellett a biztonsági rendszert, illetve a multiutility képességeken is javítani kellett. Öröm az ürömben, hogy az állam biztos lehet benne, hogy a berendezések megbízhatóan és hatékonyan fognak működni.
A felmérést végző cég szerint az alacsony fogyasztású háztartásokban egyelőre még nem kifizetődő a telepítés, viszont a jelentősebb mennyiségű áramot és gázt felhasználó épületek esetében mindenképp javasolt a váltás.
A felmérés eredménye – azaz, hogy az okos mérésre feltétlenül szükség lesz a jövőben – ugyanakkor pozitív hatással lehet az okos mérőeszközök fejlesztésére és piacára, ugyanis ahogy azok szerepe és felelőssége egyre határozottabban körvonalazódik, úgy kerül egyre kevesebb akadály az innováció elé, ezáltal pedig a kezdeti bizalmatlanság is fokozatosan csökkenhet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.