Ajánlataink

Portfolio blogger

Intelliméter

Blog az okos mérésről, amely a közeljövőben lehetővé teszi, hogy tudatosabban és takarékosabban használjuk az áramot, a gázt, a vizet és a fűtés bármilyen formáját. Hisszük, hogy az új intelligens mérőeszközök bevezetésével mindenki jól jár: a fogyasztók, a szolgáltatók, az állam, az erőművek, sőt – a megújuló energiaforrások jobb kiaknázásával – egész bolygónk.

Facebook

Friss topikok

Legfrissebb hírek

Tabudöntögető fejlesztések az energiatárolás területén
2013.09.30. 11:02

battery1b.JPGA kémiai akkumulátorokkal, valamint a levegő cseppfolyósításán alapuló rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések áttörést jelenthetnek az energiatárolás területén, új eszközt kínálva a villamosenergia-hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerbe integrálására is. A fejlesztések sikerét egyre több demonstrációs projekt igazolja vissza, miközben a piac is készül az új technológiák alkalmazására.

Nem sok termék van a piacon, amely olyan sokféle célra felhasználható, mint a villamos energia: az áramot egyszerre használhatjuk világításra, vagy háztartási és munkahelyi eszközeink működtetésére, emellett kiválóan alkalmas fűtésre és hűtésre is, nem is beszélve a közlekedésben betöltött szerepére. A villamos energia szinte „mindenre jó”,  csak egy gond vele: nehezen tárolható. Az akkumulátorok persze már sok-sok évtizede hozzátartoznak a mindennapjainkhoz, ám kapacitásaik korlátozottsága közismert. A probléma különösen kezd égetővé válni napjainkban: az emberiség villamosenergia-igénye egyre nagyobb, miközben a fogyasztás egyre nagyobb kilengéseket mutat, ami a villamosenergia-hálózatok működtetése szempontjából is egyre növekvő kihívást jelent.

Minden eddiginél nyilvánvalóbban igazolta mindezt az idei nyár, amikor egyes kánikulai napokon a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás elérte a 125 GWh-t, ami alig-alig maradt el az elmúlt tél legnagyobb napi villamosenergia-fogyasztását jelentő 139 GWh-tól. A nagy nyári kilengések a klímaberendezések használatának terjedésére vezethetők vissza. Ennek következtében a téli időszakot követő karbantartási munkálatokat is sok helyen át kellett ütemezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint, amely folyamatosan vizsgálja az éves tervezett karbantartások, fejlesztések végrehajtását, az erőművek tüzelőanyag készleteinek rendelkezésre állását, illetve a határkeresztező kapacitásokat. Márpedig a probléma várhatóan tovább súlyosbodik az előttünk álló években.

Pedig világszerte egyre nagyobb mennyiségben ontják az áramot a megújuló energiaforrások kiaknázására építő erőművek is, azon belül is a szél- és naperőművek. Versenyképességüket tekintve az új technológiák sok esetben ma már megállják a helyüket a piacon, ráadásul a források lényegében kimeríthetetlenek, környezetkárosító hatásokról pedig alig-alig beszélhetünk. Előretörésüket jól mutatja, hogy az EEX áramtőzsde adatai szerint a zöldenergia igazi élharcosának tekinthető Németországban idén június végén először fordult elő, hogy – egy egyszerre napsütéses és szeles napon – a szél- és naperőművek együttesen az ország villamosenergia-ellátásának több mint 60 százalékát fedezték. Csakhogy ezek a megújuló alapú erőművek amennyire tiszták, éppen annyira kiszolgáltatottak az időjárási hatásoknak; a szélerősség változásának és a napsütés órák számának alakulásának. Tehát a megújuló energiaforrások térhódításával még inkább akuttá válik a probléma: van energia, de nem mindig ott és akkor, ahol és amikor szükség van rá.

Az energiahálózatok üzemeltetőinek régóta segítséget kínálnak a szivattyús-tározós erőművek, de csak azokban az országokban, ahol ezek létesítését a földrajzi adottságok lehetővé teszik. Ezekben hegyek tetejére – olcsó árammal – felszivattyúzott víz formájában tárolják el az energiát. Az energia pedig a víztározó alatt elhelyezkedő turbinákra történő engedésével szabadítható fel akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá. Csakhogy Magyarországon hasonló erőművet egyelőre nem sikerült felépíteni.

Magyarországon sokkal perspektivikusabbak lehetnek azok a fejlesztések, amelyek új ipari méretű energiatároló berendezések megalkotásával kínálnak megoldást kínálnak a villamosenergia-rendszerek átalakulása során felmerülő problémákra. Így a hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint a megújuló alapú erőművek rendszerbe integrálására. Az energetikai szektorban folyó fejlesztéseknek köszönhetően olyan több tíz, vagy akár száz MW teljesítményű energiatároló berendezések megjelenése várható, amelyek költséghatékony eszközt biztosíthatnak az ingadozó termelés kiegyenlítésére, a csúcsterhelések kielégítésére, valamint a szabályozási lehetőségek javítására is. Emellett az új technológiák segíthetik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kihasználását, amelyhez persze elengedhetetlen az intelligens energetikai hálózatok és az okos mérési lehetőségek kiaknázása is.

A fejlesztések egyik iránya a levegő cseppfolyósítására épülő energiatároló rendszerek elterjesztését célozza. A technológia lényege, hogy a levegőt alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson cseppfolyósítják az így elraktározott energia pedig a gáz szabályozott módon történő felengedésével nyerhető ki. Richard A. Williams professzor, a Birminghami Egyetem Műszaki és Természettudományi Karának vezetője egy minapi budapesti szakmai konferencián arról beszélt, hogy a technológia egyszerre segítheti az alternatív hajtású gépjárművek továbbfejlesztését, valamint teszi lehetővé ma már akár 10 és 200 MW közötti teljesítményű energiatároló berendezések gyártását és iparszerű alkalmazását. Az Egyesült Királyságban az első – 2,5 MWh kapacitású – demonstrációs létesítmény már megkezdte működését és hamarosan a technológia kereskedelmi értékesítése is megkezdődhet.

Az utóbbi időben ugrásszerű fejlődés ment végbe a kémiai alapú energiatároló berendezések (akkumulátorok) gyártása területén is. Itt az elsődleges cél ugyancsak a tároló telepek kapacitásának növelése, de hasonlóan fontos szempont a szabályozhatóság fejlesztése is, mivel a feltöltések és kisütések nagy száma a berendezések élettartamát jelentősen behatárolja. (A harmadik célterület pedig az áramátalakító inverterek fejlesztése.) Például Németországban már sikerült olyan nagy teljesítményű akkumulátorokat előállítani, amelyek 10 ezer feltöltés után is névleges teljesítményük 85 százalékán képesek dolgozni. Mindez azért is fontos, mert például az elektromos autózásnál elvárás, hogy az akkumulátorok teljesítőképessége 10 éves használatot követően se essen névleges teljesítményük 80 százaléka alá.

Azt pedig, hogy mindez nem a technikai érdekességek kategóriájába esik, jól mutatják a piacelemzések is. Így az amerikai IHS piackutató vállalat előrejelzése szerint a napelemes áramtermeléshez kötődő energiatároló berendezések piacának nagysága a 2012-es 3,2 MW-ról 2017-re évi 2,3 GW-ra fog növekedni. Az elemző cég szakértői szerint pedig a növekedés elsődleges oka, hogy a villamosenergia-árak emelkedése és a tartalék kapacitások iránti igények növekedése arra fogja ösztökélni az energiakereskedő vállalatokat, hogy nagy teljesítményű energiatároló berendezések állítsanak üzembe mindazokon a pontokon, ahol a napelemes erőművek kapcsolódnak a hálózathoz.
Energiatárolás.kép.1.jpg
Lehetőségek a különböző energiatárolási technológiákban
Forrás: University of Birmingham

Szólj hozzá!



Címkék: portfolioblogger okos hálózat smart metering okos mérés Mavir Energia smart meter


A bejegyzés trackback címe:

https://intellimeter.blog.hu/api/trackback/id/tr745540783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása