Egyre komolyabb gondokkal küszködik Európa a nemzetközi energetikai versenyben. Bár a megújuló energiaforrások felhasználása terén előnye kétségbevonhatatlan, mindez versenyképességi oldalon komoly hátrányokat okoz. A paradigma feloldásában a smart technológia sokat segíthet, ám az okos mérésekre és okos hálózatokra épülő projektek csak akkor válhatnak igazán sikeressé, ha az átlagemberek is érzik az ebben rejlő előnyöket. Éppen ezért ezen a téren is egyre inkább a fogyasztó személye kerül a fejlesztőmérnökök figyelme középpontjába.

Jelentős különbségek alakultak ki az energiaárakban a Föld egyes térségei között, ami várhatóan a következő évtizedekben is fennmarad – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2013 kiadványából. A nemzetközi szakmai szervezet legvalószínűbbnek tekinthető forgatókönyve szerint a 2035-ig terjedő időszakban világméretekben egyharmadával nőhet az energia iránti kereslet. A fogyasztás súlypontja pedig egyre inkább Ázsiába, ezen belül Kínába, majd növekvő mértékben Indiába és a dél-kelet ázsiai országokba, illetve kisebb mértékben a Közel-Kelet államaiba helyeződik át.

Eközben az OECD országok energiafogyasztása alig-alig fog emelkedni, a növekmény 40 százalékát klímasemleges megújuló energiaforrások hasznosításával sikerül majd lefedni. Mindez Európára nézve pozitívum. Csakhogy az IEA szakértői szerint a kedvező folyamatokkal párhuzamosan az érintett országokban a nap- és szélerőművek gyors terjedése miatt egyre komolyabb gondok merülhetnek el a villamosenergia-piacok szerkezetével, a támogatási rendszerekkel, valamint a befektetési környezet kiszámíthatóságával összefüggésben.

Az egyes országok versenyképességét a jövőben is alapvetően befolyásolja majd az energiaköltségek alakulása. Márpedig a földgázárak az amerikai piacon az európai árak alig egyharmadát teszik ki, a villamosenergia-árak tekintetében pedig nagyjából kétszeres különbség. Mindez az IEA elemzői szerint komoly veszéllyel fenyegeti például az európai finomítókat, s a többi energiaintenzív iparág exportja is jelentősen visszaeshet az előttünk álló két évtizedben. Ez természetesen az érintett iparágak szereplőinek beruházási döntéseit is nagymértékben fogja befolyásolni. Ezért is hívják fel a figyelmet a nemzetközi szervezet szakértői a megújuló energiaforrások hasznosítását ösztönző támogatási rendszerek körültekintő kialakításának fontosságára.
 
Zöld megtorpanás

Bár az alapvető irány, így a megújuló energiaforrások részesedésére, az energiahatékonyság növelésére, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó ún. 3-szor 20 százalékos EU-s célok változatlanok maradnak, valóban egyfajta megtorpanás érezhető Európában – hallhattuk több szakmai fórumon is az elmúlt időszakban.
Az elbizonytalanodást a szakértők egyöntetűen arra vezetik vissza, hogy a 3-szor 20 százalékos cél teljesítése sok pénzbe kerül, ami az energiaárakra folyamatos felfelé hajtó nyomást fejt ki. Ráadásul a nap- és szélerőművek rohamos terjedésének következtében a betáplált villamos energia mennyisége egyre nagyobb kilengéseket mutat. Emiatt egyre gyakrabban kell beavatkozni a hálózatirányításba, egyre komolyabb kihívás tehát a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálása.

Nem ilyen egyértelmű, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. A zöld célokat, s az ezen a téren elért – egyes országokban valóban impozáns – eredményeket senki sem szeretné hagyni elveszni. Ezzel szemben sokan gondolják úgy, hogy a kialakított, s az elmúlt években számos változáson átesett szabályozások megszilárdítására és stabilizálására lenne szükség. Ugyanis nem lehet reálisan további beruházásokat várni a piaci szereplőktől, ha jelentős a kockázata annak, hogy a számukra fontos szabályozói környezet időről-időre jelentősen módosul. Mindez teljesen elbizonytalaníthatja a befektetőket, márpedig újabb beruházások nélkül nem lehet jelentős javulást elérni a hatékonyság és a versenyképesség terén.

Hasonló problémát jelent a kiforrott üzleti modellek hiánya. Miközben a mérnökök szinte már minden energetikai problémára képesek megoldást kínálni, sokkal több a kérdőjel azzal összefüggésben, hogy mindez hogyan válik versenyképessé és eladhatóvá.
 
Smart megoldások

A megújuló energiaforrások hasznosításával, valamint általában az energiahatékonysággal és az ellátásbiztonsággal kapcsolatban itt jön képbe a smart technológia, amely jó eszközöket kínál arra, hogy az energetika területén kialakult paradigmákat fel lehessen oldani. A működésükben és stílusukban sok esetben az „old school” modellt követő energiaszektor, valamint az IT technológia találkozásának köszönhetően ugyanis egyre több olyan megoldás jelenik meg, amelyek egyszerre segíthetnek az energiafogyasztás csökkentésében, a kiszámíthatóság javításában, valamint ezen keresztül az energiaköltségek mérséklésében.

Mindez persze a gyakorlatban bonyolultabb. A smart technológia maga is drága, ezért eleve csak azok a projektek lehetnek igazán sikeresek, amelyek elég nagyméretűek és komplexek ahhoz, hogy a hozadékuk is kellően nagy legyen. Nem véletlen, hogy a smart technológia újabban Kínában terjed a leggyorsabban, ahol néhány éven belül mintegy 200 smart city projektet kívánnak megvalósítani. Igaz, ehhez a megfelelő terep is adott. A prognózisok szerint a Távol-Keleti államban az elkövetkező 10-20 éven belül mintegy 350 millió lakos fog a falvakból a városokba áramolni. Így az állam közreműködésével új városok egész sora nő ki a földből, a szűz terep pedig ideális helyszínt kínál az új, innovatív technológiák telepítésére.

Ezzel szemben Európában a meglévő településeken, a meglévő rendszerekhez integrálva kell a smart megoldásokat bevezetni. Ez pedig egyszerre növeli tovább a költségeket, s teszi nagyon fontossá, hogy az átlagemberek is felismerjék, milyen előnyöket kínál az okos technológia az energetika, illetve tágabban véve az összes közszolgáltatás terén.

Ezt kezdik felismerni a smart megoldások kifejlesztésén és megvalósításán dolgozó vállalatok is, amelyek figyelmének középpontjába egyre inkább a hétköznapi fogyasztó kerül. Ez derült ki a néhány hete Amszterdamban megtartott Utility Week 2013 Amsterdam című szakkiállításon is, amely a smart megoldások bemutatásával foglalkozó legnagyobb szakmai rendezvény a világon.

Az idei szakvásáron az egyik fő csapásirány a megújuló energiaforrások hálózati integrációja, valamint az energiatárolás témaköre volt. Emellett mind a kiállítási standokon, mind a kísérő konferenciákon minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a smart home és smart city témaköre. Ennek kapcsán a kiállítók azt próbálták bemutatni, hogy egyéni, illetve közösségi szinten milyen konkrét, kézzelfogható előnyöket kínál az okos technológia az átlagpolgároknak, legyen szó energiaellátásról és energiaköltségekről, elektromos autózásról, víziközmű-szolgáltatásokról, vagy éppen adatbiztonságról.

A fő trend, hogy a vállalatok egyre inkább a fogyasztók kegyét keresik, felismerve, hogy az innovációnak akkor van létjogosultsága, ha a fogyasztók is fantáziát látnak benne.

Mindez egy hosszú folyamat kezdetét jelenti, amelynek végén az okos technológiák fokozatosan fognak a hétköznapjainkban megjelenni. Azonban a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan a szabályozói környezetnek is át kell alakulnia, s lehetővé kell tennie a smart megoldások gyakorlati alkalmazását. Hiszen még az innováció terén az éllovasok közé tartozó Hollandiában is találni elrettentő eseteket, amelyre példa, hogy a közművek évente csak meghatározott számú alkalommal olvashatják le a lakosok fogyasztó óráit.

A technológia által kínált megoldásokat, a gazdasági-versenyképességi szempontokat, valamint a szabályozási környezetet tehát komplexen kell kezelni, mert csak összehangolásuk esetén lehetnek a smart megoldások sikeresek.