Egyre komolyabb gondokkal küszködik Európa a nemzetközi energetikai versenyben. Bár a megújuló energiaforrások felhasználása terén előnye kétségbevonhatatlan, mindez versenyképességi oldalon komoly hátrányokat okoz. A paradigma feloldásában a smart technológia sokat segíthet, ám az okos mérésekre és okos hálózatokra épülő projektek csak akkor válhatnak igazán sikeressé, ha az átlagemberek is érzik az ebben rejlő előnyöket. Éppen ezért ezen a téren is egyre inkább a fogyasztó személye kerül a fejlesztőmérnökök figyelme középpontjába.

Jelentős különbségek alakultak ki az energiaárakban a Föld egyes térségei között, ami várhatóan a következő évtizedekben is fennmarad – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2013 kiadványából. A nemzetközi szakmai szervezet legvalószínűbbnek tekinthető forgatókönyve szerint a 2035-ig terjedő időszakban világméretekben egyharmadával nőhet az energia iránti kereslet. A fogyasztás súlypontja pedig egyre inkább Ázsiába, ezen belül Kínába, majd növekvő mértékben Indiába és a dél-kelet ázsiai országokba, illetve kisebb mértékben a Közel-Kelet államaiba helyeződik át.

Egyre több és egyre nagyobb értékű, illetve volumenű okos mérési és okos hálózati mintaprojekt indul az Európai Unióban, amely tagállamaiban egyre nagyobb figyelmet irányul az ún. smart technológiákra. Az egyre növekvő érdeklődés, valamint a projektek nagy száma és növekvő értéke nem véletlen, hiszen az évtized végéig összesen 250 millió okos mérőeszközt kell működésbe állítani a közösség területén, az okos hálózatok megteremtése pedig talán még ennél is nagyobb kihívást jelent mind a tagországoknak, mind a gazdasági szereplőknek.

Összesen 281 okos hálózati, valamint 90 okos mérési projekt indult el 2012 végéig az európai uniós tagállamokban, valamint Svájcban és Norvégiában, amelyekre az érintett országokban együttesen mintegy 1,8 milliárd eurót költenek el - írta a Metering International. A szakmai lap az Európai Unió által a témában végzett felmérésre hivatkozva számolt be arról, hogy a projektek több mint 50 százaléka 2010 után indult el, megvalósulásuk pedig átlagosan 35 hónapot vett, illetve vesz igénybe. 

Éves szinten mintegy 12,3 milliárd dollár értékű víz takarítható meg a fejlődő országokban az okos mérési hálózatok kiépítése révén, amelynek segítségével egyszerre csökkenthető a meghibásodott vezetékekből elszivárgó víz mennyiség, valamint mérsékelhető az illegális vízvételezések száma. A vízhálózatok öregedése miatt bőven akad teendő ezen a téren Magyarországon is.

A feltörekvő országokban átlagosan a kitermelt víz nem kevesebb mint 38 százaléka tűnik el nyomtalanul a hálózatokból, ezért egyre több helyen fordulnak a smart grid technológiák felé a veszteségek mérséklése érdekében – derül ki a Northeast Group LLC vizsgálatából. Az elemző cég szakértői szerint a legnagyobb akadály a finanszírozási feltételek biztosítása, ám mindenkit gyors cselekvésre sarkall, hogy az érintett országokban a víz infrastruktúra egyre jobban elöregedett. Ezért a hálózatba kerülő víz jelentős része egyszerűen elszivárog, s gyakoriak az illegális vételezések is.

A kémiai akkumulátorokkal, valamint a levegő cseppfolyósításán alapuló rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések áttörést jelenthetnek az energiatárolás területén, új eszközt kínálva a villamosenergia-hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerbe integrálására is. A fejlesztések sikerét egyre több demonstrációs projekt igazolja vissza, miközben a piac is készül az új technológiák alkalmazására.

Nem sok termék van a piacon, amely olyan sokféle célra felhasználható, mint a villamos energia: az áramot egyszerre használhatjuk világításra, vagy háztartási és munkahelyi eszközeink működtetésére, emellett kiválóan alkalmas fűtésre és hűtésre is, nem is beszélve a közlekedésben betöltött szerepére. A villamos energia szinte „mindenre jó”,  csak egy gond vele: nehezen tárolható. Az akkumulátorok persze már sok-sok évtizede hozzátartoznak a mindennapjainkhoz, ám kapacitásaik korlátozottsága közismert. A probléma különösen kezd égetővé válni napjainkban: az emberiség villamosenergia-igénye egyre nagyobb, miközben a fogyasztás egyre nagyobb kilengéseket mutat, ami a villamosenergia-hálózatok működtetése szempontjából is egyre növekvő kihívást jelent.

Két éven belül tömegesen megkezdődik az okos mérőeszközök bevezetése a legtöbb európai uniós tagállamban, bár egyes országok továbbra is vonakodnak attól, hogy számszerű célkitűzéseket határozzanak meg erre vonatkozóan, s az alkalmazott technológiákra sem sikerült időben megfelelő közösségi szintű standardokat felállítani – derül ki a Council of European Energy Regulators (CEER) napokban közzétett jelentéséből.

A „Status Review of Regulatory Aspects of Smart Metering” címen megjelent anyag szerint mostanra a felmérésben résztvevő országok több mint felében megszületett a döntés az okos mérőeszközök tömeges bevezetéséről és alkalmazásáról. Sőt van, ahol már a megvalósítás is folyamatban van. Ezzel szemben az EU-27-ek mellett Izlandra, Norvégiára és Svájcra is kiterjedő elemzés szerint egyes országokban a várható költségek miatt egyelőre ódzkodnak attól, hogy konkrét, számszerűsített célokat határozzanak meg az okos mérés bevezetésére. Emellett a későbbiekben problémákat vethet fel, hogy az intelligens mérőeszközök jellemző technikai paraméterei tagországról tagországra eltérőek lehetnek. Ugyanis nem sikerült közösségi szinten egységes elvárásokat felállítani ezen a téren. A gázszolgáltatás terén pedig általánosságban lemaradásban van a smart metering ügye a villamosenergia-fogyasztás területéhez képest.

A hónap dolgozóinak fotói mellé a közeljövőben egy másik lista is kerülhet a céges faliújságokra: a legtöbb áramot fogyasztó kolléga fényképe. Akár ezt is sugallhatja a brit Southampton Egyetemen zajló kísérlet, amelyben egy okos mérési szoftverrel a munkatársak egyedi energiafelhasználási szokásait vizsgálják. A cél természetesen nem a megszégyenítés, és nem is a megfigyelés, hanem a tudatos energiafogyasztás ösztönzése a munkahelyeken és az otthonokban egyaránt. A végcél pedig az energiával okosan bánó okos társadalom.

„Hallottátok, hogy Lajos, az értékesítőktől tegnap megdöntötte saját áramrekordját, 2,3 kilowattórát fogyasztott? Nem is csoda, hiszen soha nem kapcsolja ki a számítógépét mielőtt hazamegy, ráadásul saját vízforralója van, nem közösködik másokkal” – ilyen és ehhez hasonló – a folyosón elsuttogott − mondatokkal a munkahelyi pletykáknak is újabb táptalajt adhat az az okos mérési szoftver, amelyet a brit Southampton Egyetemen tesztelnek. Legalábbis így tréfálkozott a témáról szóló beszámolójában a BBC online kiadása. Az emberi természetet alapul véve, valószínűleg mindez nem is áll mesze a valóságtól.

A jövőben várhatóan egyre több elektromos autó járja majd az utakat. Azonban ahhoz, hogy az egyre nagyobb állományt ki lehessen szolgálni, megfelelően kiépített infrastruktúrára lesz szükség, amit egyre több szakértő az okos energetikai hálózatokban látja ennek leghatékonyabb eszközét. Az viszont kérdéses, hogy az egyre elterjedő elektromos járművek vonják-e majd magukkal a fejlesztéseket, vagy már egy kifejlett infrastruktúra kell ahhoz, hogy az elektromos hajtású autók ellepjék az utakat. A válasz számos tényezőtől függhet.

Képzeljük el, hogy munka után hazaérünk lemerült elektromos autónkkal. Másnap reggel használatra kész állapotban lesz rá szükségünk, ezért még este rácsatlakoztatjuk a hálózatra. És ugyanebben az időszakban, ugyanezt teszi több ezer másik elektromos autó tulajdonosa. A hálózatra egyébként is jellemző az áramfogyasztási szokásoknak megfelelő terhelésingadozás, ami a legfrekventáltabb időszakokban már most is fogyasztási csúcsokat eredményez, amelyeket az áramtermelés fokozásával egyenlítenek ki. Egy elektromos járművekkel teli világban az ingadozások csúcsértékei még inkább megnőnének, ami instabillá teheti az áramellátást.

Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.

Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.

Nem könnyű az okos mérés, illetve az okos hálózatok előnyeit elmagyarázni a laikus közönségnek, pláne Magyarországon, ahol a fogyasztók alig több mint egyharmada ellenőrzi rendszeresen villanyszámláját. A fogyasztónak kézzelfogható tények és tapasztalatok kellenek, amelyekből egyértelművé válik számára, hogy az újítás nem ellene, hanem érte (is) van, s amiből nyilvánvalóvá válik, hogy egy kis odafigyeléssel komoly összegeket spórolhat meg energiaszámláin. Erre jött rá a British Gas.

A brit British Gas azt tervezi, hogy egyes fogyasztóinak hétvégén ingyenessé teszi az áramfelhasználást. A kedvezményben azonban csak az okos mérőórákkal felszerelt otthonok lakói részesülhetnek, meghatározott feltételek esetén. A BBC tudósítása szerint a kezdeményezés elsődleges célja, hogy a fogyasztók hét közben kevesebb energiát fogyasszanak, s ezzel mérsékelhetővé váljon a hét közbeni csúcsfogyasztás, illetve jobban eloszlathatóvá váljon a hálózatra nehezedő nyomást.