Két éven belül tömegesen megkezdődik az okos mérőeszközök bevezetése a legtöbb európai uniós tagállamban, bár egyes országok továbbra is vonakodnak attól, hogy számszerű célkitűzéseket határozzanak meg erre vonatkozóan, s az alkalmazott technológiákra sem sikerült időben megfelelő közösségi szintű standardokat felállítani – derül ki a Council of European Energy Regulators (CEER) napokban közzétett jelentéséből.

A „Status Review of Regulatory Aspects of Smart Metering” címen megjelent anyag szerint mostanra a felmérésben résztvevő országok több mint felében megszületett a döntés az okos mérőeszközök tömeges bevezetéséről és alkalmazásáról. Sőt van, ahol már a megvalósítás is folyamatban van. Ezzel szemben az EU-27-ek mellett Izlandra, Norvégiára és Svájcra is kiterjedő elemzés szerint egyes országokban a várható költségek miatt egyelőre ódzkodnak attól, hogy konkrét, számszerűsített célokat határozzanak meg az okos mérés bevezetésére. Emellett a későbbiekben problémákat vethet fel, hogy az intelligens mérőeszközök jellemző technikai paraméterei tagországról tagországra eltérőek lehetnek. Ugyanis nem sikerült közösségi szinten egységes elvárásokat felállítani ezen a téren. A gázszolgáltatás terén pedig általánosságban lemaradásban van a smart metering ügye a villamosenergia-fogyasztás területéhez képest.

Országokra bontva a kört a nemzeti szabályozó hatóságok által megküldött válaszok alapján a két éltanuló Svédország és Olaszország, ahol már most 100, illetve 95 százalékos a villamosenergia-fogyasztást mérő okos mérőeszközök lefedettsége, míg Finnországban várhatóan idén év végére érik el a 80 százalékos penetrációt. További közel egytucat tagállamban már ugyancsak megszületett a döntés az okos mérőeszközök bevezetéséről (közülük Ausztriában, Dániában, Észtországban és Spanyolországban neki is fogtak az intelligens eszközök bevezetésének), négy tagországban pedig most folyik az erről szóló formális döntés előkészítése. Mindezt figyelembe véve arra lehet számítani, hogy a legtöbb érintett államban az elkövetkező két évben kezdődik meg az okos mérőeszközök tömeges terítése.

Érdekes azt is megnézni, mi a helyzet a többi tagországban: három országban egyelőre nincs és nem is várható döntés az okos mérőeszközök bevezetéséről. Két országban (Belgiumban és Csehországban) pedig arra hivatkozva született nemleges döntés, hogy a költséghaszon-elemzések kedvezőtlen mérleget eredményeztek. (A mérleg másik serpenyőjében az a 13 ország van, ahol a teljes értékláncra kiterjedő részletes költséghaszon-elemzések pozitív eredménnyel zárultak.) További hat országról (Bulgária, Görögország, Lettország, Magyarország, Málta és Svájc) azért nincsenek részletes adatok, mert nem érkeztek tőlük válaszok a felméréshez.

Ezzel együtt összességében pozitív a kép, azonban a CEER jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy a technikai eszközök képességeit tekintve országonként változó a kép; a kialakult helyzetért a tagállamok közötti megfelelő együttműködés hiányát felróva. Így miközben a távoli leolvasásra és a kétirányú kommunikációra az összes - a kérdésre választ adó - országban képesnek kell lennie az okos mérőeszközöknek, az időszakos mérés és a távirányítás lehetősége egy-egy, míg a teljes otthoni elektromos rendszer automatizálása és a web portál funkció hat-hat országban nem szerepel az elvárások között.

Ehhez képest is sokkal több a teendő az okos mérés elterjesztése előtt a földgáz-fogyasztás területén.  A CEER jelentés szerint az intelligens gázmérőeszközök tömeges felszerelése eddig egyedül Olaszországban kezdődött el, a formális döntés pedig további hat országban született meg az okos mérők bevezetéséről. Emellett két országban most van folyamatban a döntés-előkészítés. Ezzel szemben hét helyen nem várható a közeljövőben döntés az ügyben, igaz csak két ország (Franciaország és Szlovénia) hozott nemleges döntést az okos mérőeszközök bevezetése kapcsán.

Az EU energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve értelmében a tagországokban 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni. Ugyanakkor az irányelv több fogódzót is nyújt a tagállamoknak, számos rendelkezéssel ösztönözve az intelligens mérőórák elterjesztését is. Emellett a kritériumok közé tartozik, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást. Ezek közé tartozhat a használat időpontján alapuló díjszabás; a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabás; a valós idejű árszabás; valamint a csúcsidőn kívül nyújtott kedvezmények biztosítása is.

Okos mérési rollout számokban:

Svédországban már összesen 5,2 millió elektromos okos mérőt telepítettek, 100 százalékos lefedettséget érve el, míg Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatójaként az ENEL a háztartások 90 százalékát látta el okos mérővel. A spanyol Endesa pedig eddig mintegy 3,5 millió okos mérőt telepített, a hagyományos mérők 30 százalékát cserélve ki az országban. Spanyolországban különösen értékes referenciaként szolgálhat Barcelona. A katalán fővárosban 2012 októberében egy olyan intelligens városi monitoring rendszer projekt indult el, amely egyszerre terjed ki a város energia- és vízfogyasztásával, valamint a közlekedési rendszerével kapcsolatos adatok gyűjtésére, elemzésére és optimális felhasználására.