Blogunk tavaly szeptemberi indulása óta sok olvasó kérdezte meg tőlünk, hogy egyáltalán miért lenne jó számukra az okos mérés bevezetése. Kérésükre összefoglaljuk a várható előnyöket, amelyekkel az okos mérők kecsegtetik a fogyasztókat.  

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

A jövő vitathatatlanul az okos hálózatoké (smart grids). Becslések szerint 2020-ra a világon körülbelül 50 milliárd berendezés áll majd egymással összeköttetésben, hogy oda-vissza kommunikálva segítsék az akkorra már várhatóan 7,6 milliárd főre gyarapodó emberiség ­– szerencsésebb felének – hétköznapjait, kiszolgálva egyéni igényeiket. Mindez legalább olyan elkerülhetetlen folyamat lesz az energetikában, mint a telekommunikáció területén. A laikusok számára is könnyen érthető videó elmagyarázza, hogyan működnek az okos hálózatok az energetikában és milyen előnyökkel járnak majd mindenki számára a jelenlegi elavult energiarendszerekhez képest.

Az okos mérés bevezetéséről várhatóan 2014-ben hozza meg a döntést a kormány. Ennek kimenetele azon múlik, hogy a már zajló tesztprojektek a megfelelő válaszokat adják-e a témával kapcsolatos kérdésekre, illetve a fogyasztók, valamint a piaci szereplők pozitív visszajelzést adnak. Joggal merül fel bennünk, hogy mik is azok a kérdések?

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Nagyon közel került ahhoz a Mavir Zrt., hogy hozzájusson a tervezett kétéves okos mérési tesztjéhez szükséges 38 millió euróhoz – olvasható a Világgazdaságban.  A 209 ezer háztartást érintő kísérleti projektben először az áram- és a gázfelhasználást mérik majd az intelligens fogyasztásmérőkkel, később akár a távhő és a víz is terítékre kerülhet.

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Az Egyesült Államokban az FBI és más szövetségi hatóságok nyomozási rutinjába egyre inkább beletartozik az energiafogyasztási adatok felhasználása. Hogy miért? Mert a marihuána termesztéséhez állandó hőmérséklet, páratartalom és kellő fény is kell...

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Az EU-s ajánlásnak megfelelően a fogyasztók legalább 80 százalékát bekapcsolná 2020-ig az okos mérési rendszerbe a kormányzat, ha a piac és a fogyasztók pozitív visszajelzéseket adnak a már zajló tesztprojektekben. A 2014-re várható kormánydöntésben nyilvánvalóan kulcsszerepet játszik majd a költségek és az elvárható haszon alakulása. A nemzetközi példák és a hazai becslések alapján 20 és 40 ezer forint közé tehető egy okos mérő ára.

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Az okos mérők bevezetésének egyik legfontosabb remélt előnye, hogy a segítségükkel létrejövő okos hálózatok képesek lesznek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben integrálni a megújuló energiaforrásokat, s ezzel hozzájárulni bolygónk fenntarthatóságához. Laura Panella, az okos mérésben élen járó Enel energiacég képviselője egy budapesti konferencián nemrég arról is beszélt, hogy az olaszországi tapasztalatok szerint valóra válthatóak a "zöld" remények.  

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Becslések szerint évente körülbelül 10 milliárd forint értékben lopnak áramot és gázt a fogyasztók. Ezt a tetemes összeget hajlamosak vagyunk a szegények számlájára írni, holott a medence fűtésén spórolni akaró tehetős családok és a rezsiköltségeket "trükkösen" csökkentő vállalkozók jóval nagyobb tételben csapolják meg az áram- és gázhálózatot. A kisfilmből kiderül például, hogy egy céget 400 milliós lopáson kaptak rajta. Az áramtolvajok sajnos mindannyiunk számára drágítják az energiát. A csalók dolgát remélhetőleg nagyon meg fogják nehezíteni az okos mérők, amelyekkel az eddiginél sokkal könnyebben felderíthetők lesznek a lopások.